Az Origo új vezérigazgatója a korábbinál pragmatikusabb vezetői
hozzáállás fontosságát hangsúlyozza. Horváth János az eMasának adott
interjúban többek között a vállalat „háromképernyős” stratégiájáról, a
kábeltévés, online és mobil platformok fejlesztési terveiről beszélt.– Elődje, Fischer András egyszer egy interjúban úgy fogalmazott, hogy egy hozzáférési üzletágat „úgy kell üzemeltetni, mint egy csatahajót”, a médiaüzletágban viszont sokkal rugalmasabbnak kell lennie a döntéshozatalnak. Egyetért ezzel a megállapítással?
– Maximálisan. Ebben az iparágban sokkal rugalmasabbnak,
fordulékonyabbnak kell lenni, mind a tartalomszolgáltatás, mind a
reklámpiaci, hirdetési oldalon, hogy az éles versenyben megfelelően
tudjunk reagálni a változásokra. Úgy gondolom ez a helyes szemlélet,
amit végre is kell tudni hajtani egy nagyon érzékeny, nagyon mozgékony
piacon.
– Az Origo a múlt héten jelentette be, hogy két új csatornával belép
a kábeltelevíziós piacra: most, amikor még magukat nyereségesnek valló
csatornák is eltűnnek a piacról, és a vezető kereskedelmi tévé is jelentős online projektet indít el, miért pont ezt a módját választotta a portfólióbővítésnek az eddig csak online tartalomszolgáltatóként működő vállalat?
– Ez a döntés a tulajdonos Magyar Telekom és az Origo úgynevezett
háromképernyős stratégiájából, következik, amely az online, televíziós
és mobilcsatornák integrált használatát tűzi ki célul. Kerestük a
továbblépés lehetőségét abban a helyzetben, amikor még a hagyományosan
offline szolgáltatók is – mint például az RTL Klub – is az online
irányába terjeszkednek. Több lehetséges, a média minden ágával számoló
kitörési forgatókönyv is felmerült a tervezés során, és végül a
kábeltévés portfólióbővítésre esett a választás, mert ez a megoldás a
legígéretesebb üzleti tekintetben.
– Eredetileg négy csatorna indításáról szóltak a hírek, végül csak
kettő indult el, a Life Network és az Ozone Network – mi történt?
– Nagy ambícióink vannak a piacon, ezek még csak még az első lépések.
Egyelőre megnézzük, hogy milyen irányba haladnak a fejlemények, és
adott esetben egy nagyobb csatornacsomag elindítása is elképzelhető.
– Miért pont az egészség illetve az ökológia áll az első két csatorna fókuszában?
– Kutatásokkal mértük fel a potenciális célközönség preferenciáit, és
az derült ki, hogy a szegmensben hiánypótló szerepet tölthetnek be az
ezekkel a tematikákkal jelentkező csatornák. A csatornák egyébként már
elérhetőek a T-Home és a T-Mobile kínálatában, de tárgyalunk a többi
műsorterjesztővel is.
– A jelen felhasználói szokások mellett mennyire van realitása
Magyarországon egy mobiltévés szolgáltatás kifejlesztésének? Megtérülő
befektetés ez, vagy inkább innovációs kísérlet, presztízsberuházás?
– A Magyar Telekomnak már jelenleg is több tízezer mobiltévés
felhasználója van, de a növekedésnek fontos szempontja, hogy még kevés
a mobilra optimalizált tartalom: mi azt gondoljuk, hogy a két új
csatorna éppen ilyen tartalmat fog nyújtani. Emellett szeretnénk
közelebb hozni egymáshoz a tévés és az online tartalomszolgáltatást is.
– Ez az integráció a hirdetések értékesítésében is megjelenik majd?
Külön vagy egy csomagban értékesítik majd az online, tévés és mobil
felületeket?
– Jelenleg a T-Home és a T-Mobile portfólió hirdetései futnak a felületeken, az ajánlati csomagok kidolgozása folyamatban van.
– Bár a „háromképernyős” stratégia integrált és interaktív égisze
alatt zajlik a csatornák elindítása és a portfólióba való beillesztése,
az eddig látható eredmények (mint például a kiemelt videós csatornák a
Videán és külön site-ok a televízióknak) kevéssé látszanak tükrözni az
elképzeléseket – a tévék oldalain például egyes közösségi funkciók hiányoznak, ami pedig a jelenlegi trendek szerint megkerülhetetlenül fontos volna.
– Folyamatosan fejlesztjük az oldalakat – melyek egyébként az Origo
Egészség és Időjárás rovatainak a helyére kerültek – és az integráción
is dolgozunk. A mostani állapot a béta verzió. December végére indulnak
el a saját gyártású műsoraink is, a hivatalos kereskedelmi indulás
pedig január 1. A közösségi funkciók is belépnek majd a jövőben, olyan
hiánypótló fejlesztést szeretnénk megvalósítani például a Life
Networkön belül, amely lehetővé teszi, hogy a betegek anonim módon
vitassák meg egymással panaszaikat, és szakértőktől is tanácsot
kérhessenek.
– Az Origo két nagy online márkája, az iWiW és a Freemail –
szakértői és felhasználói vélemények szerint is – sokat veszített a
fényéből az utóbbi években: egyre több felhasználó áramlik át az
iWiW-ről a Facebookra, és egyre többször hallani, hogy „ciki”
freemailes postafiókot használni. Ön hogyan látja ezt a problémát, és
tervez-e az Origo lépéseket a márkák értékének védelmében?
– A márkaérték nem éppen egzakt fogalom: a számok pedig azt mutatják,
hogy regisztrált felhasználókban jól állunk. Persze állhatnánk jobban
is, és a nagy nemzetközi szereplők hazai terjeszkedése – mint például a
Facebook vagy a Gmail – kihívást jelent. Mindenképpen versenyeznünk
kell velük, és az biztos, hogy ebben a védekezés nem a megfelelő
harcmodor. Jelentős átalakításokat tervezünk ősszel a Freemailnél:
egyszerűsítjük a felhasználói felületet, ergonomikusabbá tesszük a
rendszert, és ettől úgy vélem változni fog a helyzet és megerősödik a
Freemail pozíciója.
– Az iWiW-nél várhatóak hasonló fejlesztések?
Alig pár nappal ezelőtti jelentős változás a felhasználói hírfolyam
megjelenítése a főoldalon, ami az eddiginél élőbbé, dinamikusabbá és
praktikusabbá teszi a működést. További komoly fejlesztésekről is
vannak elképzeléseink, éppen egy erről folyó megbeszélésen vettem részt
az imént, de mivel még nincs véglegesítve a terv, ezért erről még nem
beszélhetek.
– Mit gondol arról, hogy szemben az Indexszel, az Origo nem tudta
hatékonyan szolgálatába állítani és integrálni a hazai blogoszférát?
Nem tart attól, hogy ezzel az Origo végleg elszalasztott egy hatalmas
lehetőséget?
– Az Origo a Komment.hu-val nagy lépést tett a minőségi véleménypublikációk felé, a felhasználók aktivizálásában…
– De a Komment.hu szerkesztett tartalmat kínál, és nem csatornáz be
felhasználói tartalmakat: mégis úgy látja, hogy ez a termék
ellensúlyozhatja az Index által felépített blogoszférát?
– Nekünk ez volt az első lépés a szubjektív hangvételű tartalom
területén. Az első lépést továbbiak fogják követni, de egyelőre nem
árulhatok el erről többet.
– Ha nem is árulhat el többet, a fejlesztési elképzelések azt
sejtetik, hogy elégedettek az eredményeivel: az eddigiek alapján
eredményes vállalkozásnak bizonyult a Komment.hu?
– Szakmai tekintetben egyértelműen. A jelenleg zajló
portfólióátvilágítás után arról is még pontosabb képünk lesz, hogy
kereskedelmi értelemben mely szolgáltatásaink a legsikeresebbek.
– Eddig milyen struktúrában mérték az eredményeket?
– Eddig az ágazat sikerét a globális hirdetési eredmények növekedése
jelentette, de hamarosan jóval részletesebb kimutatások alapján
folytathatjuk a tervezést.
– Nemrég a Blikk igen hevesen reagált
az Origónak arra a kijelentésére, hogy a portál a legolvasottabb hazai
újság. Figyelembe véve a nyomtatott és az online médiumok
olvasottságának eltérő logika alapján működő mérőszámait, ma is
reálisnak tartja azt a kijelentést, hogy jelenleg az Origo a
legolvasottabb hazai újság?
– Az Origo portál főoldalának megújulásáról szóló közleményünknek ez a
mellékmondata alapvetően a szakmai büszkeség retorikai megnyilvánulása
volt. A Ringier közleményét látva úgy döntöttem, hogy nem megyünk bele
egy üzengetős vitába, hiszen egy sok elemből álló internetes portál és
egy napilap teljesítménye sokféleképpen, különböző mérések és kutatások
adatait használva összevethető. Szóval nem vitatom, hogy létezik olyan
összevetés, amiben a Blikk nagyobbnak nevezhető az Origónál, de
egyértelmű, hogy Origo már akkora, hogy igen, élhet egy ilyen
megfogalmazással, mert számos olyan összevetés tehető, amely ezt
igazolja.
Forrás: eMasa
